A karácsonyi ünnepkörhöz fűződő népszokások Andrásfalván

Régi bötlehenezés Andrásfalván
Andrásfalvi betlehemes

Gyűjtötte: Sebestyén Ádám Andrásfalván, 1935. évben.

Domokos Pál Péter előkészítésével Kakasdi betlehemes címmel a Magyar Rádió felvette és közvetítette 1956. dec. 24-én, 22.10 órakor. (alkalmas hardverrel itt hallható a felvétel, illetve letölthető, és menthető MP3 formátumban ~15 MB)

A betlehemes játék szereplői:

I^pásztorok

pásztorok

Gazda Öreg csobán

Király Báránykás

Szent József Boglárkás

Király-szolga Kecskepásztor

Szűz Mária Hamubotos

Angyal Nyulas-furulyás

Szín: Minthogy a betlehemesek házról házra mennek, egyszerű falusi szobára van szükség.

A szereplők öltözékéhez szükséges kellékek:

Gazda: saját ruhájában, bottal a kezében megy. Úgy intézi, hogy mindig 4-5 házzal a betlehemesek előtt haladjon.

Király: Fején korona, piros alapon ezüst és arany dísszel, kis csengővel, színes papírból készült koszorúval, kis kereszttel. Sárga zsinóros fekete nadrág és kabát, csizma, sarkantyúk, fehér kesztyűk, az oldalán kard. A bal válláról át a mellén és a hátán széles nemzetiszín, vagy piros színű szalag, és a két végére összekapcsolás képpen rá van akasztva egy téglalap alakú aranyozott fa. Az övről hátul majdnem a sarkáig lelóg két szíjjal egy HK monogrammal ellátott négysarkas kemény kartonpapírból kivágott és aranyozott papírral körülkeretezett táskaféle.

Király-szolga: Fekete zsinóros nadrág, vagy fehér székely harisnya, fekete kabát és mejjes bunda, fehér kesztyűk, kucsma (téli sapka) és csizma. Ő viszi házról házra fején a betlehemet.

Szent József: Hosszú fehér szakáll, nagy bajusz, fehér vagy szürke magyaros mentával, (téli posztóköpönyeg, mente) fehér vagy fekete kucsma, csizma és hosszú kankós (bunkós) bot.

[232]

Szűz Mária: Fehér rokolya (szoknya), kötény, szedett-ing, derek-bunda, fehér vagy világoskék fejkendő, mely kb. háromnegyed méter gyolcs anyagból készül. Ugyancsak kb. l méter gyolcs anyagot a karján, illetve az összekulcsolt kezén tart.

Angyal: Fehér szoknya és kötény, szedett ing, derek-bunda, a fején korona, mint a királynál, nyakán színes szövet fejkendő, a mellén keresztben áthozva, összekulcsolt kezén összehajtott szövet fejkendőt tart. Az Angyal és Mária szerepét jó hangú gyermekek játsszák.

Öreg csobán: Szürke álarc, (lásd a fényképen), nagy színezett fa-orr, egy darab báránybőr, az álarccal összealkotva pontosan, hogy jól ráférjen a fejre, hogy ne fullasszon.
Kifordított nagy bunda, (kozsok vagy juhászbunda), fehér bő gatya, a két szára térdig szalma, vagy panussal (kukoricacső-takarólevél) kitömve, és alul összekötve, bocskor, 1,50 m hosszú és 7-8 cm vastagságú bot és kulacs.

Báránykás: Fekete álarc, fekete bunda stb., mint az öreg pásztornál.

Boglárkás: Fehér álarc, fehér bunda stb., mint a fentieknél.

Kecskepásztor: Fehér álarc, fehér bunda stb., mint a fentieknél, és egy kis fejsze.

Hamubotos: Fekete álarc, hiányos apró gyöngyszem fogakkal, kopott bunda, 2 méter hosszú, vékony bot, a végén egy kis vászonzacskó hamuval megtöltve és egy zsákkal a hátán.

Nyulas-furulyás: Nyúl-álarc, kifordított fekete bunda, fehér harisnya, csizma és furulya.

A �betlehem� díszítése:

A kis toronyban csengő, kis jászol, benne a kis Jézus, mellette ökör, szamár, kis gyertyákkal világítva. A kis torony tetején egy csillagsugár. Az egész betlehemet áttetsző színes papírral vonják be, papírlánccal és más dísszel kicsinosítják, tetszés szerint.

A Gazda megjelenik minden háznál, és e szavakkal kéri a betlehemesek befogadását.
(Kopog és belép.)

� Dícsértessék az Úr Jézus szent neve.
� (A házban fogadják.) � Mindörökké Ámen.

� Gazda: Béfogadják-e a székely bötlehenes játékot?
� Házigazda: Béfogadjuk.

A betlehemesek az úton karácsonyi éneket énekelnek közben, ha van idő a Nyulas-furulyás a következő szomorú melódiát játssza: [233]

5) De a sok vendég miatt nincs senki barátja.
Ki távolról meglátja, ajtaját bezárja.

6) Szállni kényszerítették egy rongyos pajtába
Városon kűl felhagyott vadak barlangjába.

7) Itt éjfélnek idején mind nagy hallgatásban,
Hogy volnának, és az ég fénylenék magában.

8) A szűz szűlé szent fiát, váltságunknak díját.
Jászolyba helyezteté szerelmes magzatát.

9) Az ökör és a szamár, táplálja meleggel.
Nem hagyják a kisdedet meghalni hideggel.

10) Ó kegyetlen tigrisek Betlehem városba,
Hogy lehet ti nálatok Jézusnak ily sorsa.

11) Jézus, József, Mária, hogyha méltóztattok
Jöjjetek be ím lészen szívemben szállástok.

A Király bekopog, a Király-szolga behozza a betlehemet, s a középen elhelyezett asztalra teszi.
A Király, amint belép a szobába, a következő szöveget énekli, illetve recitálva verseli, és minden sor végén, minden hetedik lépésnél megfordul, és az ütem szövegét ekkor ejti ki.

Király: (A betlehem elhelyezése és az ajtó közötti részen lépésre verseli.)

Dícsértessék Krisztus; az magas egekben,
Ki kegyelmeteket kapta egészségben.
Tartson és marasszon vég nélkül örömben.
Mi nem azért jöttünk, hogy itt históriázzunk,
Vagy valami tréfás játékot indítsunk,
Hanem egy fertálynyit, mulatni akarunk.
Midőn a Krisztusról, egy példát mutassunk.
Hogy miként született, jászolyba tétetett.
Három pásztoroktól, ajándék vitetett.

(A betlehem előtt megáll, az ajtó felé fordulva mondja.)

Melyen Krisztus anyja igen örvendezett!

(parancsolóan)

Szent Józsefnek itten szállás nem adatik!
Sehol e városba be nem fogadtatik.
Hanem e királytól most elébb küldetik!

Szent József: (az ajtón kívül recitálva énekli.)

[235]

Király: (mondja)
Egy szózatot hallék mostan az ajtóban.
Mi legyen az oka, bizonnyal nem tudom.
(rövid hatásszünet után kiált:)
Jelen vagy-e szolgám?!

Király-szolga: (a Király előtt vigyázban megáll)
Jelen vagyok uram, parancsolatára!

Király: (fennhangon)
Parancsolom szolgám, lásd meg sietséggel,
Ki zörget ajtónkon ily nagy bátor szívvel.

Király-szolga: (az ajtót kissé kinyitva)
Ki vagy? Honnan jöttél? Miféle ember vagy?
Feleletet nékem mindjárást erre adj!
(az ajtót kissé becsapja)

Szent József: (az előbbi dallamra énekli, - recitálja)
Cirilius Császár parancsolatára
Jöttünk Názáretből a beíratásra,
Hogyha béfogadnál ez egy éjszakára.
Bizony megfizetné az egeknek ura.

Király-szolga: (az ajtót kissé megnyitva kiszól)
Várakozz egy keveset, mindjárást jelentlek!
(az ajtót becsukja)

Király: Mi jó hírek vannak, mostan a városban?
Mondd meg hát hív szolgám, nékem bizonyosan!

Király-szolga: (ismét a Király elé áll)
Fölséges királyom, oly emberekre találtam ajtódon.
Nem hinném, hogy jó szándékkal jövének országunkba.
S ha béfogadjuk, elvesz a hatalmunk.
S ez ékes városból éppen kipirulunk! [236]

Király: (haragosan)
No ha így van szolgám, zárd be az ajtót,
S éppen bé se ereszd!
(kardcsörtetést hallat)

Király-szolga: (az ajtót ismét megnyitja és kiszól)
Hogy én béeresszelek, abban nálam nem kapsz,
A városon kívül ámbár ha meg is fagysz!
(az ajtót becsapja haragosan)

Szent József: (az előbbiek szerint recitálva énekli)
Kemény kősziklához hasonló nemzetség,
Még a pogánynál is van engedelmesség,
Hát hogy tenálad nincs uradhoz kegyesség.

Király-szolga: (megszánva)
Jer bé hát barátom, füttőzz egy keveset.
(az ajtót nyitva hagyja)

Szent József: (bejön Máriával jobb, az angyallal bal felén, s a királlyal szemben megáll, és recitálva mondja.)

Király: (fennhangon)
Hogy én befogadjalak, abban nálam nem kapsz,
Királyi házamtól ezzel már indulhatsz!
(kardcsörtetést hallat) [237]

Szent József: (a fenti dallamra recitálva)
Óh elfordult itten, törvénynek tartása,
Betlehembe nincsen, Isten imádása.
Nem adatik itten szegénynek szállása.

Király: (hangját leengedve)
Szerelmes barátom, szállást nem adhatok.
Mivel hogy estére sok vendéget várok.
Hanem egy kis helyet mind járást mutatok.
(botjával a betlehem felé mutat)
A városon kívül van egy istálló,
Oda szokott szállni a jövevény szálló.

Szent József: (Máriával szembefordulva szomorúan recitálva)
Szerelmes jegyesem, már mire jutottunk,
Ez ékes városban majd minden utcáról,
Házról házra jártunk, szállást nem találtunk.
Talán az éjszaka hideggel meghalunk.

Szűz Mária: (szomorúan recitálva)
Óh egeknek ura, világ megváltója,
Tekints alá mennyből szegény szolgáidra.
S ne hagyj el minket ez bujdosásunkban.

Szent József: (recitálva)
Szerelmes jegyesem, ne sírj s ne bánkódjál.
Mert talán nem hagy el az Úr,
Hogy ártson a halál.
Ha személye szerint Krisztus közénkbe száll.
Ott semmi dér és hideg helyet nem talál.
Hanem azért csak szálljunk be ezen istállóba,
Inkább is lesz módunk a szent imádságban.

Szűz Mária: (recitálva)
Nahát csak szálljunk be, szálljunk be ezen istállóba.
Inkább is lesz módunk a szent imádságban.
(Ezután a háttérbe vonulnak, a betlehem jobb sarkánál helyezkednek el,
s közben éneklik �A kis szűz egy fiát�. Szent József kezdi.)

[238]

(Az ének alatt a király is a háttérbe vonul, és egy székre ül a betlehem bal sarkánál. Közben bejönnek a pásztorok csoszogva, fáradtan, botjaik koppanásainak hangját is lehet hallani. Leülnek sorba, arccal a betlehem felé, a fal, vagy a kályha mellé, és elalszanak. A Kecskepásztor szorgoskodik; a gyermekeket rendezi, ha sokan vannak. Közben pedig a Hamubotost tessékeli ki, ha bejött volna.)

Angyal: (az ének befejeztével, Mária elé áll, és recitálva mondja)
Óh Istennek anyja, látod jelenlétem,
Parancsolj, mert mennyből tehozzád küldettem!

Szűz Mária: (szintén recitálva, mint fent)
Óh Isten angyala, szolgálj szent uradnak,
Adj hírt a nyáj mellett lévő pásztoroknak,
Hogy imádására jöjjenek Krisztusnak.

Angyal: (a pásztorokhoz megy, arccal a betlehem felé fordulva énekli)

(a betlehem felé fordulva vár)

Öreg csobán: (álmosan ébredezik, öregesen rezgetve mondja)
Ó-ó-ó-ó mit láték, mit hallék. Nem tudom ördög-e,
vagy angyal nékem megjelenék.
Azt csak nem hihetem, hogy a kis Jézuska született vóna.
(fejét álomra hajtja)
Inkább leteszem a fejemet a puszékra, és alszom,
míg a hajnalcsillag feltetszik az égre.

Angyal: (a pásztorok felé fordulva mondja)
Gyertek pásztorok gyorsan a városba,
Mert ott fekszik Jézus, az koros szénában.
(Az öreg csobánnak gyengén megrúgja a lábát, és visszaindul a helyére.
Ekkor éneklik a következő karácsonyi éneket.)

[240]

(Az ének alatt a pásztorok felébresztik egymást. Botjaik segítségével egymás után, ahogy sorjában felkelnek, ugranak az előtt, aki még lent van és még alszik. A kecskepásztornak van a legnagyobb szerepe az ébresztgetésben. Legutoljára az öreg ébred fel. Őt már úgy segítik, támogatják botjaik rendszertelen koppanásai között a betlehem elé.
Az ének befejeztével már a betlehem előtt térdelnek, és az öreg csobán ekképp szól Máriához):

Őreg csobán: (öregesen rezgetve)
Jónapot Mária. Istennek szent anyja.
Serkentsd fel fiadat, pásztorok eljöttek.
Kik szent angyalidtól, tehozzád küldettek.

(Ezen ének végén, a pásztorok egyenkint megszólítják a kis Jézust, és ajándékot adnak neki. Ajándékadás közben az Öreg, miután bemondta ajándékát, esetleg hátradől, a Kecskepásztornak ezáltal munkát adva, ki őt felemeli játék-szerűen, és felállított botja végére kis fejszéjével néhányat a fejszefokával odaüt, ezzel jelezve, hogy az oszlop, melyet az öreg fog, szilárdan áll. Közben a Hamubotos is észrevétlenül besurran, és ő is a betlehem elé térdel, de a Kecskepásztor hamar észreveszi, mert az ujjain kiszámolja, hogy nem hárman, hanem négyen térdelnek a betlehem előtt. Nyakon csípi és kitessékeli, kilöki a Hamubotost. Az ajtót mögötte becsukja, és fejszéje fokával az ajtót megveregeti, majd megint a pásztorok kitámasztásával van elfoglalva, hogy ne tudjanak eldőlni. A pásztorok a következő szavakkal adják oda ajándékaikat:)

Öreg csobán: (középen térdel, és öregesen rezgetve mondja)
Ó-ó-ó-ó� édes kicsi Jézuskám. Hát én mivel tudjak kedveskedni? Én neked báránykát, bogláros szíjacskát, efféléket nem adhatok, hanem egy szép kicsi kerek sajtocskát, nézd csak be szépet adok. Kérlek, vedd jó néven, amelyet adhatok.
(Báránykáshoz szól, halkabban) Adjál te jes pajtás! [241]

Báránykás: (a jobb oldalon térdel)
Ó-ó-ó-ó� édes kicsi Jézuskám. Hát én neked mivel tudjak kedveskedni?
Én neked, sajtot, ordát, bogláros szíjacskát, efféléket nem adhatok, mert még apámnak sem vót. Hanem egy szép fekete báránykát, �nézd csak, be szépet adok. Kérlek, vedd jó néven, amelyet adhatok.
(átszól a Boglárkáshoz) Adjál te jes pajtás!

Boglárkás: (a bal oldalon térdel)
Ó-ó-ó-ó édes kicsi Jézuskám. Hát én neked mivel tudjak kedveskedni?
Én neked báránykát, sajtot, efféléket nem adhatok. Hanem egy szép bogláros szíjacskát, nézd csak be szépet adok. Kérlek, vedd jó néven, amelyet adhatok.

(Mikor befejezték az ajándékadást, felállnak.)

Kecskepásztor: (a betlehem felé hajolva gyorsabb kiejtéssel e szavakat mondja:)
Édes kicsi Jézuskám. Én neked mivel tudnék kedveskedni? Mit a nyáron kerestem, mind elpocsékoltam.
(közben a pásztorok, miután már felálltak, Mária felé fordulnak, és botjaikra támaszkodva körbeállnak)

Mária: (recitáIva mondja) Köszönöm pásztorok, mindhárman tinéktek. Kívánom, hogy mennyben koronát nyerjetek. És a véghetetlen örömben legyetek.
(A pásztorok e szavak után egyszerre mondják:)

Pásztorok: (mind egyszerre mondják) Úgyis van!
(A �van� szóra, botjaikkal egyszerre koppantanak. Fejüket összedugják, összebújnak.)

Báránykás: (az öreghez, rezgetve))
Ó-ó-ó bajbatag vén öreg pajtás, hamu!!
(A �hamu� szóra egyet lök botjával a többiek felé, és mind visszahátrálnak 1-2 lépésre, de mindjárt az előbbi állásukba mennek vissza. Az Öregnek magyaráz:) Nem gondolod meg te, mit példáz ő! (az �ő�-nél Máriára mutat) Nékünk ezzel. (az �ezzel� szóra a botokkal megint koppantnak)

Öreg csobán: (érdeklődve) Mit te?

Báránykás: Alázatosságát, Ő� (az ő szónál ismét Máriára mutat, a pásztorok felé fordulva folytatja.) �nékünk ezzel jelentgeti.
(A �jelentgeti� szóra, botjaikkal megint koppantnak.)

Öreg csobán: (öregesen rezgetve) Jusson mindenkinek. (e két szónál botjával 2-3-szor érinti a gerendát, majd botját leengedve mondja:) [242]
Istánnak s Gergének. (A �Gergének� szóra botjaikkal megint koppantnak. Most meg kezeit széttárva mondja:)
Mind álljatok elé, (A pásztorok 1-2 lépést hátrálnak, az öreg kezeit visszahúzva mondja:) Tódor pakulárium!

Pásztorok: (egyszerre ugrálva egybemennek, és mondják:) Mind itt vagyunk! Mind, mind.

(Rendszertelen ugrások. Közben a Hamubotos is belopódzkodik, bejön, ő is a többit utánozza, de csakhamar a Kecskepásztor észreveszi és kilökdösi, s az ajtót ugyanúgy, mint előbb, megveregeti, megkopácsolja.)

Öreg csobán: (mit sem törődik azzal, hogy mi történik a háta mögött, botjával a gerendát megérintve mondja:)
Hallod jó pajtásom! Kedves furulyásom! (Botját leengedi, s a pásztorok mind egyszerre botjaikkal koppantnak

Szövegdoboz: Ekkor a furulyás rövid futamot játszik:

Öreg csobán (Ekkor a Király felé fordulva, közel menve hozzá, majdnem az orrát érintve mondja:)
Mivel az új királyt! (A ��rályt� szótagra hangját felemeli, s hirtelen visszafordulva mondja:)
Víg örömben látom.
(A �látom� szóra megint koppantnak.
Most botjaikra támaszkodva fejüket kissé előrehajtják, s az Öreg ekként folytatja:)
Ennek a született kis Jézuskának a kedvéjért, járjunk egy szép táncot!

Pásztorok: (mind egyszerre mondják:) Járjunk!

Öreg csobán: (folytatja) Fújjad te mozsikás!

Pásztorok: (mind egyszerre énekszerűen folytatják) Mert egy víg mozsika megér három portúrát, Ki s ki bocskorának talpát, földtől ne sajnálja. (Ekkor már tánclejtésbe lendülnek. A furulyás a következő pásztortáncot játssza, a pásztorok a furulyaszóra botjaik koppantásaiktól kísérve, körbemenve jobbra, illetve balra dűlve, táncolják.)

[243]

(A király csenget, a pásztorok megállnak)

Báránykás: (az Öreghez) Öreg pajtás, én a fekete kecskét mekegni hallottam.

Öreg csobán (a Boglárkáshoz rezgetve:) Jó vóna pajtások, tán ha elindulnánk.

Pásztorok: (mind egyszerre:) Jó vóna!

(Rendszertelen koppanások és ugrások)

Öreg csobán: (a többiekhez)
Lássátok mindnyájan! (kulacsára mutat) Be üres a csuklyám!

[244]

Pásztorok: (mind egyszerre:) Lássuk! (erős koppanás a botokkal)

Öreg csobán: (Homloka elé emeli a kezét, körülnéz, megkeresi a házigazdát, feléje csoszog öregesen, a többiek is utána indulnak. Közel érve, rezgetve mondja:)
Próbáld e jó gazdától, (helyükre visszamennek)
Valami útravalót kapnánk! (a �kapnánk� szóra koppantás)

Báránykás: (Szintén a gazdát kikeresi, mint az öreg, feléje közeledik, és érinti a vál lát.
Hangját felemeli.)
�Szen még e jó gazdától! (visszamegy helyére, hangját lehalkítja.)
Valami útravalót várnék. (a �várnék� szóra koppantás)

Boglárkás: (Körülnéz, mint az előbbiek, és hirtelen a gazda felé fut. Ugrás közben felemelt hangon:)
E gazdának bácscsa! (Visszamegy a többiekhez, hangját lehalkítja)
Én vótam, a tavaly is. (A �tavaly is� szóra koppantás. Ezután botjával a földön jobbra-balra hadonászik, és mondja:)
Álljatok csak félre!
(Megint a gazdához fut, hangját felemeli)
Hej, de igen jó gazdám vót,
(vissza a többiekhez)
Ő nékem! Akkor is. (Az �akkor is� szóra, megint koppanás. A koppantás után botjával helyet csinál, és újra mondja:)
Álljatok csak félre!
(Megint a gazda felé ugrik, hangját felemeli)
Százszor kértem!
(Vissza a többiekhez.)
De nem adott, egyszer se. (Az �egyszer se� szóra, megint koppantás.
A koppantás után botjával , megint helyet csinál és mondja:)
Álljatok csak félre! (Most megint a gazda felé fut ugrásszerűen, a hangját kurjantás szerűen felemeli)
Hej! �de most!!! (Vissza a többiekhez, hangját lehalkítja.)
Megtölti még a gulugánkot es.

Kecskepásztor: (Aki mostanáig mással volt elfoglalva, szintén a gazda felé rohan a hangját ő is kurjantásszerűen felemeli) [245]
Én is a kecskéket őriztem!
(Vissza a többiekhez, hangját lehalkítja)
A gazdát magát meg sem említettem. (Az �említettem� szóra koppantás.
Koppantás után botjával helyet csinál.

)
Álljatok csak félre! (A gazdaasszonyt, kezét homloka elé tartva megkeresi, jobb
karját feléje kinyújtva hozzá megy, és hízelegve mondja:)
Hanem ezzel a drága jó gazdaasszonykával, ő vele, jól egyetértettem.
(Vissza a többiekhez, és gyorsan mondja:)
Tüdőt, májat, vesét, hurkát, kolbászt, ettem eleget, ha vettem pénzemve1.

Öreg csobán: (Ide-oda ingadozva lassan öregesen)
Hiszen, ti csak kaptok, mivelhogy fiatalok es vagytok; de én, mivel hogy öreg es vagyok, nem es igen látok, nem es igen hallok, kopac es vagyok!
(A háziasszony felé fordulva, rámutat)
Hanem ez a jó-ó-ó házigazda-asszonyka, ha valami jóval kínál is, azt gondolom, hogy szid, s meg akar verni, s én ezzel kifelé fartalok. (Csoszogva kiindul)

Kecskepásztor: (Öreg után halkan mondja:)
Vén öreg! Ne panaszkodj nagyon! És sem ettem egyebet ma, csak egy kis darab hideg pogácsát. Azt is még a falu végén kaptam.

A pásztorok: (Kimennek a szobából, de esetleg egy vagy kettő belőlük még bent maradhat.

A Király (feláll, és megkezdi a befejező részt recitálva verseli, a bekezdés dallama
szerint.)

Király: (Lépés ütemére a betlehemtől kiindulva)

Hallátok rend szerint e rövid példánkból
Miként Krisztus Jézus romlott istállóban
Született s tétetett, a hideg jászolyban,
Midőn pásztorok angyalnak szavára
Jő ének Krisztusnak �(mondja:) látogatására.
(tovább recitálja:)
Köszönöm s hálálom, kik itt hallgatátok
Alacsony munkánkat meg nem utálátok..
Ti pedig jó gazdák, kik befogadátok,
Kiért a mennyekben légyen koronátok.
Kis Jézus áldása szálljon ti reátok.
Semmiféle átok� (mondja:) ne féljen hozzátok!
(Mondva tovább folytatja:)
Mi pedig elmegyünk, vígan maradjanak.

Áldást, békességet kívánunk, a közel levő új évben... Ámen.

(A gazda és a gazdaasszonnyal kezet fog, és lassan indulnak kifelé. Mialatt vonulnak, éneklik a következő régi szép karácsonyi éneket:) (De el is maradhat.)

[246]